A varikózis kezelési módszerei, a betegség lehetséges okai és tünetei

a varikózus vénák kezelésének modern módszerei

A varikózis nagyon gyakori patológia, amely jelentősen csökkenti az életminőséget, és veszélyes szövődményeket okoz, amelyek költséges és összetett kezelést igényelnek.

Mik azok a varikózisok?

A varikózus vénák egy olyan betegség, amely a vénák billentyűkészülékének megzavarásával jár. Károsulásuk következtében a vér normális kiáramlása a perifériáról megszakad, az érrendszer különböző részein a vér stagnál, aminek következtében azok kitágulnak.

A betegségre leginkább érzékeny populáció a 40 év felettiek. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy ekkorra az erek különféle negatív hatásoknak vannak kitéve, ami az alkalmazkodóképességük csökkenését okozza.

Leggyakrabban a varikózis az alsó végtagokat érinti, de a kóros folyamat az ágyék területén vagy a belső szervekben is megfigyelhető.

Megelőző intézkedéseket kell tenni, mivel ez a patológia hajlamos előrehaladni, és a varikózus vénák kezelési rendje meglehetősen összetett.

a varikózis okai

Okok

A varikózisok fő okai a túlzott és elégtelen mobilitás. A normál véráramlás mechanizmusa a vénákon keresztül szorosan összefügg az izomösszehúzódásokkal. Az izomfeszülés során a vér átnyomódik a vénákon, és a vénaüregben lévő billentyűk megakadályozzák annak visszaáramlását.

A fizikai aktivitás hiánya a periférián torlódáshoz vezet, aminek következtében a vér túlzott nyomást gyakorol a billentyűkészülékre. A túlzott stressz az érrendszerre is káros hatással van. A gyakori izomösszehúzódások károsíthatják a vénabillentyűket.

Ezenkívül számos negatív tényező és betegség van, amelyek növelik a varikózisok kialakulásának kockázatát:

  • Rossz szokások. Az alkoholnak és a nikotinnak vazomotoros tulajdonságai vannak. Kitágíthatják és szűkíthetik az erek lumenét, ami megzavarja a normális véráramlást.
  • A kávéval való visszaélés.
  • Kényelmetlen cipő.
  • Genetikai hajlam.
  • Szisztémás kötőszöveti betegségek.
  • Érelmeszesedés.
  • Diabetes mellitus.
  • Traumás elváltozások.
  • Túlsúly.

Az ilyen tényezők jelenléte nagymértékben növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Az etiológiai tényezőtől függetlenül az alsó végtagok varikózisának tünetei nem különböznek egymástól.

Klinikai megnyilvánulások

Jellemzően ennek a betegségnek a tünetei akkor jelentkeznek, amikor az alsó végtagok vénáiban már visszafordíthatatlan szerkezeti változások következnek be. Vagyis a beteg már az orvoshoz forduláskor sebészeti kezelést igényel.

a varikózus vénák klinikai megnyilvánulásai

A varikózus vénák korai szakaszában tünetmentesek lehetnek. Egyes betegek enyhe fájdalomról panaszkodnak, amely hosszú séta vagy futás után jelentkezik. Nincsenek olyan specifikus tünetek, amelyek lehetővé tennék a diagnózis felállítását. A varikózis kezdeti formáit kizárólag műszeres vizsgálatok segítségével lehet kimutatni.

A kialakult varikózus vénák tünetei a következők:

  1. A cianózis megjelenése, amely a vénák mentén lokalizálódik.
  2. Az erek a bőr felszíne fölé emelkednek, és csomókat képeznek. Ezek a képződmények fájdalmasak és sűrűek, ami gyulladással és a kötőszövet szaporodásának folyamatával jár ezeken a területeken (szklerózis).
  3. Állandó fájdalom, amely nem függ a fizikai aktivitástól. Ha a patológia kialakulásának kezdetén kizárólag túlerőltetés után következik be, akkor a későbbi szakaszokban még alvás közben is zavarhatja a beteget. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a gyulladás egyik jele a fájdalom. A fájdalom intenzitása meglehetősen erős lehet, ami sántasághoz vezethet.
  4. Helyi hőmérséklet-emelkedés a csomópontok területén.

A betegség első tüneteinek megjelenése azonnali kapcsolatot igényel egy orvosi intézménnyel a diagnózis és a kezelés céljából.

Miért veszélyesek a varikózisok?

A megfelelő kezelés hiánya számos veszélyes szövődmény kialakulásával jár, amelyek nemcsak az egészségre, hanem az életre is veszélyt jelentenek. Ezek a következők:

  1. Thrombophlebitis. A vénák gyulladt területein a véráramlás jelentősen lelassul. Az ilyen körülmények kedvezőek a vérrögképződéshez. Ezek a vérrögök elzárhatják egy ér lumenét az alsó végtagokban, és gangrént okozhatnak, vagy a vérrel a tüdőbe, szívbe, agyba és más szervekbe is eljuthatnak, a vérellátás akut zavarát okozva. Ezeket a patológiákat rendkívül nehéz kezelni, és gyakran rokkantsághoz és halálhoz vezetnek.
  2. Trofikus fekélyek. A vér vénás kiáramlásának megsértését mindig az alsó végtagok szöveteiben a mikrocirkuláció zavarai kísérik. Az oxigén- és tápanyaghiány fekélyek kialakulásához vezet. Ezeket a fekélyeket nehéz kezelni, és gyakran kiújulnak, mivel olyan terápiát kell végezni, amely a megjelenésük kiváltó okát célozza.
  3. Vérzés. Ha a varikózist magas vérnyomás kíséri, ez a perifériás erek megrepedéséhez és vérzéshez vezethet. Ez annak köszönhető, hogy a kitágult erek elvékonyodnak, és a magas vérnyomás miatt megrepedhetnek. Ezenkívül kisebb mechanikai sérülésekkel vérzések fordulhatnak elő, amelyek egészséges emberben nem is vezetnek hematóma kialakulásához.

Szinte minden szövődmény súlyosbodhat egy fertőző tényező hozzáadásával, ami jelentősen rontja az állapotot és bonyolítja a kezelést.

Ha szövődmények alakulnak ki, a varikózis kezelését újra kell gondolni.

Diagnosztika

Visszér gyanúja esetén a betegnek egy sor vizsgálatot kell alávetni, melynek célja a diagnózis megerősítése, valamint a patológia gócait körülvevő szövetek állapotának felmérése.

Ehhez a következő vizsgálatok elvégzése javasolt:

  1. Általános vérvizsgálat.
  2. A vér biokémiája.
  3. Koagulogram. Ez a laboratóriumi vizsgálat lehetővé teszi a trombózis és a thrombophlebitis kialakulásának előrejelzését a vér alvadási tulajdonságai alapján. A magas koagulálhatóság fenyegető állapot.
  4. Ultrahang. Az ultrahang segítségével részletes képet kaphat az érrendszerről, és azonosíthatja a gyulladásos gócokat, amelyek kívülről nem jelennek meg.
  5. Flebográfia. Az alsó végtagok vénás rendszerének grafikus képének beszerzése kontrasztanyag segítségével lehetővé teszi annak szerkezetének részletes tanulmányozását és a legkisebb változások azonosítását is.

A műszeres és laboratóriumi vizsgálatok mellett speciális vizsgálatokat végeznek, amelyek felmérik a lágyrészek állapotát, és felmérik a keringési elégtelenség mértékét is.

Fontos a külső vizsgálat is, melynek során külső specifikus megnyilvánulásokat, valószínű lokalizációt, trofikus fekélyeket láthat az orvos.

Az ilyen betegségben szenvedő betegek kezelésében és felügyeletében phlebológust kell bevonni. Ez az orvos az, aki a varikózis kezelésére szakosodott.

Kezelés

Az alsó végtagok varikózisának kezelése gyógyszeres kezeléssel vagy sebészeti beavatkozással lehetséges. A kezelés megválasztása attól függ, hogy milyen súlyosak a változások az érintett területen.

Az alsó végtagok varikózisának gyógyszeres kezelését egy speciális séma szerint végzik, amely figyelembe veszi a kóros folyamatra gyakorolt hatást, és megakadályozza a szövődmények kialakulását.

A varikózus vénák sebészeti kezelése a leghatékonyabb, mivel lehetővé teszi, hogy örökre megszabaduljon a patológiától. Azonban nem minden beteg számára megengedett, és számos ellenjavallata van.

Konzervatív terápia

konzervatív terápia

A varikózus vénák műtét nélküli kezelése csak a patológia progressziójának korai szakaszában megengedett.

Érdemes megjegyezni, hogy a konzervatív kezelés csak a betegség megnyilvánulásainak megszüntetésében segít. Lehetetlen tartós hatást elérni kizárólag gyógyszeres kezeléssel. Csak egy bizonyos ideig hatnak, és nem képesek megakadályozni a betegség progresszióját.

A varikózisos betegeknek a következő gyógyszercsoportok használata javasolt:

  • NSAID-ok. Nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket célszerű helyileg, kenőcsök formájában alkalmazni. Egyes esetekben lehetséges ezeket a gyógyszereket tabletta formájában felírni, de a hosszan tartó kezelés gyomorhurut vagy gyomorfekély kialakulásához vezethet, amelyet mellékhatások okoznak.
  • Thrombocyta-aggregáció gátló szerek. Az ilyen gyógyszerek hatása a vérrögképződés megelőzésére irányul. Primitív képviselője a szokásos aszpirin, amelyet kis adagokban használnak. Hígítják a vért, ami elősegíti a véráramlást a gyulladt vénákon. Az ilyen gyógyszerek alkalmazása elfogadhatatlan a vérzésre hajlamos betegeknél.
  • A prednizolon csoport hormonjai. Azokban az esetekben, amikor az NSAID-ok nem fejtik ki a kívánt hatást, mellékvese hormonok alkalmazása javasolt. Ezeket az anyagokat kenőcsök formájában is használják. Kifejezetten gyulladáscsökkentő hatásuk van, és javítják a szövetek mikrocirkulációját is. Érdemes megjegyezni, hogy a hormonok hosszú távú alkalmazása is káros hatással van a szervezet állapotára.
  • Flebotonika. Ezt a gyógyszercsoportot az alsó végtagok varikózisának kezelésére használják. Normalizálják az érfal tónusát, ami biztosítja a normális véráramlást.

A varikózus vénák kezelésének szisztematikusnak kell lennie. A gyógyszerek rendszeres ciklikus beadása lehetővé teszi a hatóanyagok állandó koncentrációjának fenntartását, ami állandó hatást biztosít a sérült edényekre.

Ezeket a gyógyszereket csak az orvos által előírt módon szabad alkalmazni. Önálló használatuk szigorúan tilos, mivel mellékhatásokat okozhatnak, és specifikus ellenjavallataik is vannak. Az ilyen korlátozások be nem tartása az általános állapot súlyosbodásával jár.

A konzervatív terápia a legmegfelelőbb támogató módszer a tervezett műtétre való felkészülés során.

Sebészeti kezelés

varikózis műtét

Sok embert érdekel, hogyan lehet műtét nélkül gyógyítani a varikózist? Valójában ez lehetetlen. A sebészeti kezelés fő típusa a safenektómia.

A Safenectomia olyan műtét, amelynek célja a sérült nagy saphena vénák eltávolítása. Ennek köszönhetően a betegség gócai teljesen megszűnnek. De ennek a kezelésnek a hátránya a sok trauma. Az utóbbi időben az ilyen műveleteket nagyszámú bemetszéssel végezték a bőrön, ami szükséges volt a vénákhoz való hozzáféréshez.

Manapság a varikózus vénák kezelésének modern módszerei lehetővé teszik a safenektómia minimális számú bemetszéssel történő elvégzését, mivel speciális szondák vannak a vénák eltávolítására. A legfeljebb fél méter hosszú véna egyetlen bemetszéssel eltávolítható.

Ennek a műveletnek számos ellenjavallata van, amelyek lehetetlenné teszik az elvégzését. Ezek a következők:

  1. Diabetes mellitus. Ezt a patológiát a sebgyógyulás jelentős csökkenése kíséri. Ilyen helyzetben a sebészeti beavatkozás gennyes-szeptikus folyamatokat válthat ki, ami a végtagok amputációját teheti szükségessé.
  2. Antibakteriális szerek intoleranciája. A posztoperatív időszakban antibiotikumokat írnak fel, amelyek elpusztítják a sebészeti kezelés során a sebbe bejutott patogén flórát. Egyes betegek intoleranciát tapasztalnak az ilyen gyógyszerekre. Szigorúan tilos sebészeti kezelést végezni antibiotikum terápia nélkül.
  3. A szív- és érrendszer súlyos betegségei. A szívelégtelenséggel járó patológiák ellenjavallattá válhatnak, mivel bizonyos érzéstelenítő szerek használata tilos számukra.

A safenectomiát a varikózus vénák szövődménymentes formáira végezzük. Azok az esetek, amikor a vérellátás akut zavara miatt kialakuló trofikus fekélyeket vagy nekrotikus elváltozásokat észlelnek, a műtéti kör bővítését teszik szükségessé.

A műtét során lehetőség van a fekélyek kivágására. Ily módon megelőzhető a szövetek elhalása. Azokban az esetekben, amikor a vénás trombózis gangrénához vezetett, amputáció szükséges. Ezt a műveletet csak szélsőséges esetekben hajtják végre.

Vannak modern, minimálisan invazív kezelési módszerek is, többek között:

  • Szkleroterápia.
  • Rádiófrekvenciás abláció.
  • Lézeres abláció.

Ezek a kezelési módszerek az erek lumenének elzáródásán és további kémiai vagy fizikai tényezőkkel történő megsemmisítésén alapulnak.

A betegség korai szakaszában ajánlatos ezeket alkalmazni. Ilyen helyzetben a visszaesés kockázata minimális lesz. Előrehaladott visszér esetén nem érdemes ilyen kezelést alkalmazni, mivel ez meglehetősen nagy számú kezelést igényelhet.

Népi jogorvoslatok

Egyes források különféle hagyományos gyógyszerek alkalmazását javasolják a lábak visszér kezelésére. Szigorúan nem ajánlott ezt megtenni, mivel a növények hatását ebben a patológiában tudományosan nem erősítették meg.

Az alsó végtagok visszér kezelését kizárólag okleveles szakorvosnak kell megterveznie. A varikózus vénák műtét nélküli kezelésének módszerei csak késleltetik a végrehajtását. Nem érdemes különféle hagyományos gyógyítókhoz fordulni, mert a megfelelő kezelés előtti elvesztegetett idő amputációhoz vezethet.

Egyidejű terápia

A kezelés maximális hatásának elérése érdekében további intézkedéseket kell végrehajtani a gyógyszerek alkalmazásával együtt. Ezek a következők:

  • Fogyókúra. A varikózisos betegeknek kerülniük kell a zsíros ételeket. Segít növelni a koleszterinszintet és a vér viszkozitását. Az ilyen folyamatok a perifériás vérkeringés fokozott lelassulásához vezetnek a kitágult vénák területén, és trombusképződést váltanak ki. Ezenkívül sok folyadékot kell inni a vér hígításához. A szénsavas italok vagy tea helyett sima vizet ajánlatos inni.
  • Rendszeresen biztosítsa a lábát emelt pozícióban. Az ilyen eljárások serkentik a vér kiáramlását saját súlya alatt, ami megakadályozza a stagnálást.
  • Kompressziós harisnya viselése. A test függőleges helyzetében az ilyen harisnya megakadályozza a vér felhalmozódását a kitágult vénákban. Az ilyen harisnyát azonban helyesen kell használni, mivel a hosszú távú viselés negatívan befolyásolhatja a láb állapotát, valamint a bőrt a lábszár területén.
  • Séták. A betegeknek aktív életmódot kell fenntartaniuk. A varikózus vénák későbbi szakaszában a sétáknak rövidnek kell lenniük, és nem okozhatnak fáradtságot vagy fájdalmat a lábakban.

Ezenkívül kezelni kell az olyan kísérő patológiákat, mint az érelmeszesedés, a cukorbetegség vagy az elhízás. Az ilyen terápia jelenléte bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy csak a gyógyszeres kezelésre korlátozódjon, ami biztosítja a betegség kedvező kimenetelét.

Megelőzés

varikózis megelőzése

A varikózus vénák kialakulásának megelőzése érdekében számos egyszerű szabályt kell követnie, amelyek csökkentik annak előfordulásának kockázatát. Mindegyikük célja a normál vértulajdonságok fenntartása, valamint a normális életmód kialakítása. Ezek közé tartozik:

  1. Igyon legalább másfél liter folyadékot naponta.
  2. Megfelelő táplálkozás. Ez a kifejezés nemcsak az összes szükséges anyag biztosítását jelenti az étrendben és a káros élelmiszerek kizárását, hanem a rendszeres étkezést is. Az egyidejű étkezés lehetővé teszi, hogy a legtöbb tápanyagot vegye fel az ételből, mivel kialakul a reflex, és elegendő mennyiségű gyomornedv szabadul fel.
  3. A rossz szokások elhagyása.
  4. Korlátozza a kávé és más energiaitalok mennyiségét.
  5. Gondoskodjon a mobilitásról még ülő munka közben is. Ehhez speciális gyakorlatok vannak, amelyek célja a lábizmok összehúzása.
  6. A betegségek időben történő kezelése. Az emberi test bármely patológiája hosszú távú következményeket okozhat. Ennek elkerülése érdekében, ha bármilyen tünet jelentkezik, mindig kérjen segítséget az egészségügyi szakemberektől, és vegyen részt megelőző vizsgálatokon is.

Manapság többféle módszer létezik a varikózis kezelésére. Időben történő diagnózissal lehetővé teszik, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljon a problémától. A varikózis műtét nélküli kezelése csak a betegség legelején tanácsos.